Hegedű, cselló és nagybőgő skála ujjrend
Első fekvésű skála-ujjrendek hegedűre, brácsára, csellóra és nagybőgőre: melyik hangot melyik ujjal kell játszani, melyik húron, alacsony vagy magas fekvéssel.
🔒 Teljesen a böngészőjében dolgozzák fel – soha semmi, amit itt beírt, nem kerül feltöltésre.
Eredmény
Vonós hangszereken ugyanazt a leírt skálát hangszerenként nagyon eltérő ujjrenddel játsszák: egy hegedűs négy ujjal egy szeptimnyi hangot fog át egy húron, egy csellista alig egy kvartnyit, egy nagybőgős pedig a Simandl 1-2-4 rendszerrel mindössze három ujjal dolgozik egy fekvésben.
Ez az eszköz egy egyoktávos skálát épít fel az első fekvésben kényelmesen elérhető legalacsonyabb alaphangról, és kirajzolja a fogólapon: minden pötty jelzi az ujj számát, nyilak mutatják az alacsony és magas fekvéseket hegedűn és brácsán, pluszjel jelöli a cselló- és bőgőnyújtásokat. A nyitott húrok 0-val vannak jelölve.
Kis halvány pöttyök mutatják az első fekvésben elérhető összes többi skálahangot, ami a táblázatot fogólap-térképpé alakítja: láthatja, hol folytatódik a skála a szomszédos húrokon, mielőtt fekvést váltana.
Az ujjrendek a szokásos kezdő pedagógiát követik — hegedű és brácsa első fekvés négy ujjal, cselló első fekvés nyújtásokkal, nagybőgőn pedig Simandl fél- és első fekvés. Minden helyben fut a böngészőben.